Vakáció!

Pár napig Bukarestben leszek, addig valószínüleg szünetel a blog és a napi irodalom is, kivéve ha valaki igazán megosztanivaló születik :)

Legyetek jók, ha tudtok, mondjuk annyira nem számít.

Az ember úgyis mindent überel!

A legjobb.

Aki nézi az Animal Planet-et, vagy odafigyelt a korai iskolai években, bizonyára hallotta, hogy az ember, bár a nagy agyával meghódította a természetet, az érzékszervei élességével nem igazán büszkélkedhet, továbbá sok állat van amelyik megalázó teljesítményekre képes hozzánk viszonyítva.

A bejegyzés megírása előtt végeztem egy ötperces kutatást, ami a következő (többnyire eléggé ismert) tényeket tárta fel:

• A hangya elhordja a saját testének ötvenszeresét.
• A grizzly egyik alfaja harminc kilométeres távolságra tud szagolni.
• Amíg mi három színt, és azok keverékét látjuk, addig a szökőpókok (vagy mittom, angolból fordítok) négyet, sőt egy rákféle ezen kívül még lát ultraviolában és infravörösben is.
• Egy díszbogárféle (igen, elég stupid név) érzékeli a tüzet több tíz kilométer távolságban is.

A felsorolást folytathatnám, ellenben nem lenne értelme, mivel amint a napokban megbizonyosodtam benne, az ember úgyis mindent überel!

Ez a hihetetlen felfedezés az optikán történt velem, pár napja, amikor elmentem, hogy megvizsgálják a szemem. Ugye ilyenkor iskolakezdés előtt sok kliens van, úgyhogy kellett üldögéljek. Mivel a vizsgálathoz a pupillám kikelett tágítani semmit sem láttam közelre, és úgyis csak szemüveg-katalógusok voltak olvasni, ezért inkább hallgattam sorstársaim beszélgetését.

Egy elég idős néni mesélt az asszisztensnőnek egy még idősebb bácsiról, akire felügyel. Amint ez lenni szokott, az ő elbeszélése is a szereplő leírásával kezdődött (a helyszínről nem sokat tudtam meg). Ezek szerint a bácsi teljesen süket, és nem lát (szinte) semmit. Eddig semmi különleges, azt mondhatnátok. Ezután tudtam meg azonban, hogy nemcsak jártas a mai tehnológiában, de megtudja különböztetni a CD-t a DVD-től anélkül, hogy lásson. Ez felkeltette az érdeklődésem, és nem is hiába, mert ezután megtudtam, hogy megtudja mondani hogy milyen zene van a CD-n úgy, hogy megszagolja (!!!) .

Kedveseim, azt hiszem nincs mit írnom többet. Ennél többet nem is lehet az emberi fajról mondani. Ezt csinálja meg grizzly medve!

Jók vagyunk, na.

Mindennapi irodalmunk add meg nekünk ma!

Mátol kezdve lehetőleg naponta ki fogok tenni egy kis irodalmat.

Ha érdekel, a Napi irodalom gomb a fenti sávban található.

Mivel a Blogger nem tudja normálisan megoldani a dolgot, egy picit furcsa lesz ez a rész, annyiban, hogy az egész egy nagy poszt lesz,  nem különálló naponként - amíg nem találok rá megoldást. Remélem nem zavarja majd az olvasási élményt.

Várlak minden nap!

Puszi...

Az ignorált

Ignoreba tettetek.

Engem, embertársatok, küzdő feletek.

Elcsúszott egy szó, eltévedt egy betű,

Egy pillanat csupán, amíg hatott rátok,

S máris ott volt ajkatokon ez a szörnyű átok.

Ó, kegyetlen társaim!

Nem mondhatom el többé vágyaim,

Felfedezhetem akár az élet értelmét,

Az örök igazságot,

Mégis becsukott fülekre, szívekre találok,

S ha gyötör a félelem,

Vagy veszélyben életem,

Szavaim úgyis a semmi ködébe vesznek.

Elnémult a szájam, elnémult a lelkem...

Vegyetek ki, kérlek, az ignoreból engem!

Üresen

Nincs semmim.

Eldobtam játékaim,

már csak fájó emlék.

A kamaszkort is eltemettem.

Nincs semmim.

Tizenkét évig koptattam a padot,

s most ott bomlik az egész porladó lapokon

s fogyó emlékekben.

Nincs senkim.

Otthagytam kedvesem,

S már csak a múlt ködéből kisért bűvös mosolyával,

s könnyes szemével.

Nincsen célom, nincsen tervem.

Elvesztem a végtelenben.